Amikor ezeket a kifejezéseket halljuk, a legtöbb embernek az anyagi oldal jut az eszébe. Az a fajta gondolkodásmód, hogy csak az nem él középszerű életet, akinek sok pénze van, számomra igen elszomorító. Átlagon felüli életet élhetünk sokféleképpen, csak rajtunk múlik.
Ha észrevesszük az élet apró csodáit, ha képesek vagyunk ezeknek örülni és hálát adni értük, már mások vagyunk. Ha elfogadjuk, hogy nem mi tudjuk a legtöbbet, hajlandóak vagyunk fejet hajtani a hibáink előtt és tanulni belőlük, már mások vagyunk. Ha nem megsértődünk, ha valaki tükröt tart elénk, hanem belenézünk és változtatunk, már mások vagyunk. Ha nem szövetkezünk olyan emberekkel, akik lehúznak bennünket, nem azt mondják ami az igaz, hanem azt, amit szerintük mi hallani akarunk, már mások vagyunk. Ha tanulunk, hajlandóak vagyunk fejlődni, már mások vagyunk. Ha nem megyünk bele olcsó, érdekbarátságokba, már mások vagyunk. Ha a környezetünkben valaki kiemelkedik, nem köpködünk rá, hanem megpróbáljuk példaképnek választani, már mások vagyunk. Ha betartjuk az ígéretünket, már mások vagyunk. Ha tiszteljük magunkat annyira, hogy kitartunk az álmaink mellett, nem kifogásokat keresünk, már mások vagyunk. Hogy ez nem is olyan nehéz? Dehogynem. De ha nem adjuk fel, már mások vagyunk.
Te milyen életet akarsz élni?
