Tegnap beszélgettem Valakivel. Régi kapcsolatokról, szerelmekről, barátokról. Régi érzésekről. Hogy miért olyan nehéz elengedni, miért ragaszkodunk olyan emberekhez, akiket már el kellett volna engednünk. Miért gondoljuk azt, hogy felelősséggel tartozunk irántuk?
Miért nem vesszük észre, hogy mi már nem azt jelentjük nekik, mint régen és legfőképp miért nem vesszük észre, hogy Ők már nem azt jelentik nekünk, amit régen jelentettek. Legyenek bármilyen kedvesek a szívünknek, egyszerűen kinőttük egymást. Már nem az a szerelem, nem az a szeretet, nem az a barátság. Megváltoztak, megváltoztunk…
Már nem azt nyújtjuk és nyújthatjuk egymásnak, amit régen. De mi ragaszkodunk. Ragaszkodunk egy ideához, egy érzéshez egy elképzeléshez. Ugyanolyan elvárásokat támasztunk irántuk, mint annak idején. Nem tudjuk és nem akarjuk észrevenni, hogy eljárt az idő a kapcsolatunk felett. Mert anno milyen jó volt…és mi hittük, hogy ez a szerelem, ez a barátság ez az érzés örökké tartani fog.
Én ilyenkor rendszeresen megkérdezem, hogy az ember hiányzik-e, vagy egyszerűen az érzés, amit Ő kiváltott belőlünk, az, akivé váltunk mellette?
Nehéz kérdés.
Hogy is tudnánk az érzést függetleníteni a számunkra kedves embertől?
A legnehezebb azt felismerni, ha a kapcsolat az utóbbi időben már csak arról szól, hogy használnak Téged. Amikor rádöbbensz, hogy többet adtál, mint kaptál. Amikor rájössz, hogy csak neked fontos a kapcsolattartás. Hogy ott támadnak hátba, ahonnan nem is vártad a támadást. Legyen az egy mondat, egy gesztus, egy cselekedet. Vagy éppen egy el nem mondott mondat, egy meg nem tett gesztus, egy meg nem lépett cselekedet. Ilyenkor nem érted, dühös vagy és szomorú. De rá kell jönni, hogy nem a másik tehet róla.
Te tehetsz, hiszen nem ismerted fel időben, ez a kapcsolat már nem tesz hozzád. Görcsösen ragaszkodtál. El kell engedned…Szeretettel, örülve annak, hogy egy ideig a társad, szerelmed, barátod volt. Az emlékeket senki sem veheti el tőled!
Hagyd, hogy az emlékek valóban a múltat jelentsék! Mert, ha túlságosan ragaszkodsz, a múlt emlékei csalódott jelenné válnak!